Magyar Hírlap online

Az imázsfilm nem lexikon

Beszélő. Országnépszerűsítés – néphangulattal?

World of potentials címmel a Külügyminisztérium megbízásából Madarász Isti elkészítette rendkívül népszerű, hazai és nemzetközi díjakat is besöprő Budapest-imázsfilmjének folytatását. A hétperces rövidfilm ezúttal Magyarországot népszerűsíti európai uniós soros elnökségünk apropójából. Ennek kapcsán kerestük fel a rendezőt, aki időutazáshoz kapcsolódó terveiről is beszélt.



– Hogyan figyelt fel önre a Külügyminisztérium?
– Vicces, hogy miután sehol nem tudtak megtalálni, végül egy népszerű internetes közösségi oldalon akadtak rám. Így nem csoda, hogy eleinte marhulásnak vettem a megkeresést. Aztán meggyőződhettem arról, hogy nem a levegőbe beszélnek.

– Amikor a World of potentials elkészítésére az előző kormány minisztériuma felkérte, még nem Magyarország soros EU-elnöksége volt a kiindulópont. Mi volt az eredeti elképzelés? Szabad kezet kapott?
– Tulajdonképpen szabadon csaponghattam, persze csak a felvetett kereteken belül. Amikor kijött a Budapest-imázsfilm, a Get engaged, meglepetésre nagyot robbantott: eddig több mint egymillióan látták a YouTube-on. Ez kelthette fel a minisztérium érdeklődését is. Azt mondták, tetszett nekik a Get engaged, és nagyjából ugyanazt várják az új filmtől – ugyanazokkal a találmányokkal. Azt javasoltam, hogy lépjünk picit tovább, hiszen van még elég, magyarokhoz köthető találmány. Tetszett nekik a végeredmény, ezekben a hetekben már DVD-n, repiajándékként osztogatják a magyar konzulátusokon a filmet, az interneten pedig már több száz­ezren látták.

– Voltak félelmei a felkéréssel kapcsolatban?
– Kicsit tartottam attól, hogy innentől rám égetik a politikai propagandafilmes billogot. Ezért jöttem elő a „vetkőzős toll” ötletével, gondoltam, így talán nem sikít a filmről, hogy állami megrendelésre készült. Azt hittem, hogy az ötlet a kukában landol, de meglepetésemre nagyon bírták, így bekerült az egyik jelenetbe.

– A Get engaged és a World of potentials is hosszasan sorolja a találmányokat és technikai újításokat, olyanokat is, amelyekről legtöbben nem tudtuk, hogy közük van magyarokhoz is. Sokan vitatják azonban az egyes találmányokhoz kapcsolt feltalálók illetékességét.
– Vállalom, hogy a felsorolás közepesen naiv, így nem nehéz belekötni. Én úgy nőttem fel, hogy a telefonközpontot Puskás Tivadar találta fel – állítólag ez nem a legpontosabb meghatározás. Ha azonban részleteiben el szeretnénk magyarázni, hogy valójában mit is talált fel Puskás, a film hét perce is kevés lenne erre. Manapság viszonylag ritka, hogy a technika hihetetlen iramú fejlődése mellett egyetlen ember találjon fel bonyolult, összetett eszközöket. Az alkotás részleteihez a legtöbb esetben többen hozzájárulnak, és ezzel nevük már összefüggésbe hozható a találmánnyal. Ez a film pedig nem lexikon, nem is akart az lenni. A külföldieknek ismeretterjesztő, magunknak pedig lelkesítő rövidfilmnek szántam.

– Nem válthat ki ellenérzéseket, ha egy ország a kreativitással, kiemelkedő szellemi tőkeerejével hirdeti magát a nemzetközi térben?
– Csak magamból tudok kiindulni. Én biztosan nem utálom az amerikaiakat, ha ők nyerik úszásban a legtöbb aranyérmet. Ideális esetben egy imázsfilmnek büszkeséget kell kiváltania az adott ország polgáraiból, más nemzetek fiaiból pedig egészséges adagnyi irigységet és talán némi csodálatot: íme, milyen sokszínű és értékgazdag az emberiség!

– A film nem járja körül a magyar tájat, inkább a hangulattal incselkedik.
– Ahogy a Budapest-film esetében is, itt sem ragadtam ki jellegzetes helyszíneket, épületeket, a cél az érdeklődés felkeltése volt. Úgy gondolom, akinél ezt sikerül elérnünk, az úgyis előveszi az útikönyvet.

– Hogyan érinti a terveit a filmfinanszírozás mostani ideiglenes leállása?
– Pénzügyi akadályok miatt többek között a Dyga Zsomborral közösen tervezett politikai horrorfilmünk, akárcsak ifjúsági kalandfilmtervem, sajnos elsüllyedt. Hiszek benne, hogy jobb világ köszönt a közönségfilmesekre. Az említetteken kívül tervezem még az első magyar időutazós thriller leforgatását, mostanában pedig egy új kisjátékfilmen, amolyan időkavarós-romantikus komédián dolgozom.

– Úgy tűnik, erősen rá van kattanva az időutazásos sztorikra, vegyük például az Előbb-utóbb című díjnyertes rövidfilmjét.
– Nyolcévesen láttam a Vissza a jövőbent, s megfertőzött. A magyar film túlterhelt drámákkal, de kérdem én: hol marad a szórakoztatás?

---

Új megbízás

A Magyarország-imázsfilm zenéjét ismét a Balkán Fanatik tagjai készítették a Muzsikás népdalfeldolgozása alapján. A World of potentials című rövidfilmet ugyanaz a településmarketinggel foglalkozó AERA Property & Destination kommunikációs ügynökség készítette, mint a budapestit, a Get engaged megbízója azonban a Budapest Business Region volt.