Magyar Hírlap online

Digitális, permanens forradalom

Lájk. A szakember nem osztja az online felületek elszaporodását illető félelmeket, inkább izgalmasnak látja a gépi evolúciót

Az ismerőseinkkel való kapcsolattartás mellett napról napra bővülő funkciókkal gazdagodnak az internetes platformok, miközben a cégek is egyre inkább igyekeznek kihasználni a közösségi oldalakban rejlő lehetőségeket. Az internetes kampányok lebonyolításával, digitális stratégiák
tervezésével foglalkozó Bakk Péter marketingszakemberrel a közösségi oldalak jelentőségének ugrásszerű megnövekedéséről és a várható trendekről beszélgettünk.



– Mit emelne ki a digitális világ tavalyi eseményei közül?

– A tavalyi év igen izgalmasan kezdődött: az arab tavasz forradalomsorozatában a tüntetők tömegesen használták a közösségi felületeket, telefon helyett is a neten kommunikálták, hogy a protestálók merre mozogjanak, és a cenzúrázott állami hírforrásokat is könnyedén helyettesítették a magánszemélyek Facebook- és Twitter-profiljával. Több tízezer hírforrást pedig lehetetlen szabályozni. Mint ismert, ennek akkora hatása volt, hogy az egyiptomi események után egy helybéli például Facebooknak keresztelte el az akkor született gyermekét. A hazai médiát viszont a West Balkán-tragédia döbbentette rá, hogy a netről érkező első rövidhíreket fenntartásokkal kell kezelni. A magyar digitális fogyasztókra pedig nagy hatással volt, hogy megjelentek Facebookon az oklevél-alkalmazások. Az indián neves játékkal például több százezer rajongót gyűjtött egy hazai cég. Az oklevélmarketingnek nevezett hullám viszont már nem tart sokáig, szerintem a második negyedév végére ezek szépen lecsengenek majd. Szlovákiában eközben sikeresen bevezették a paywall szolgáltatást, ami azt jelentette, hogy ezentúl egy előfizetéssel és regisztrációval lehet elérni kilenc online szlovák újság prémiumtartalmát. A Piano Media azóta is példaértékű kezdeményezés, több más országban is terveznek hasonlót.

– Milyen változásokra számíthatunk 2012-ben?

– Az biztos, hogy továbbra is rengeteg időt fogunk a Facebookon tölteni. Nagy meglepetés lesz, hogy az eddig óvatosan kommunikáló cégek is megjelennek ezen a felületen, így például
az energetikai szektor szereplőivel vagy akár a nagyobb életbiztosítókkal is kapcsolatba kerülhetünk majd ezen a platformon. Ez mindkét oldalról nézve izgalmas lesz: vállalati megközelítésben érdekes kérdés, hogy az eddig biztonsági játékot folytató cégek közül ki lép először és milyen eredményességgel, míg elsőre a fogyasztóknak is szokatlan lesz, hogy – például – a gázszolgáltatónkkal ezentúl nem csak telefonon vagy e-mailben létesíthetünk kapcsolatot. Egyelőre nem lehet megjósolni, melyik vállalat miként közelíti meg ezt a kérdést, de pénzügyi kalkulátor alkalmazásokra, tippekre, kitöltési segédletekre biztosan lehet számítani.

– A Facebook mellett várhatóan milyen netes felületeken töltünk majd több időt?

– Itthon már csaknem 3,8 millióan
regisztráltak a legnagyobb közösségi oldalon, ami már nincs messze az egyre csökkenő látogatottságú, szebb napokat is megélt Iwiw mintegy négymil­liójától. Az idén elkezd letisztulni a hazai e-commerce, azaz az internetes kereskedelmi szektor, így a nagyjából ötven kuponos oldal többsége megszűnik, és az évek óta működő licites portálokhoz hasonlóan csak a legnagyobbak maradnak a piacon.
A jelenlegi trendeket áttekintve az év jelentős újdonságának az úgynevezett crowdfunding site-ok elterjedése látszik. Ezek olyan portálok, ahol különböző célok mellé állhatnak a felhasználók, például ha egy alapítvány vagy egy izgalmas, kezdő vállalkozás szeretne indulótőkét, akkor az ilyen oldalakon néhány száz ember adományából ez ezentúl könnyebben elérhető lesz.

– Miként változhatnak majd a felhasználói szokások?

– Egyre bátrabban költünk pénzt az online felületeken, kezdjük megszokni, hogy ez manapság ugyanolyan biztonságos, mintha készpénzzel fizetnénk. Internetet egyre többen érnek el mobilról is, aminek az egyik oka, hogy például kínai gyártók is megjelentek a piacon. Néhányuk készülékei barátságosabb ár-érték arányban vannak, így ma már bárkinek lehet olyan okostelefonja húszezer forintért, amilyet másfél éve ennek öt- vagy tízszereséért lehetett megvásárolni. Ennek következtében nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a magyarok is tömegesen neteznek, vásárolnak és kommunikálnak majd mobilos eszközökről. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tartalomszolgáltatóknak – így a hírportáloknak, látogatottabb blogoknak – külön mobilos alkalmazása is megjelenik. A hazai nyomtatott és online sajtóban már letölthetők azok az applikációk, amelyeknek köszönhetően kényelmesebben olvashatjuk a tartalmakat, mintha a telefon böngészőjében tennék meg ugyanezt. Nem is beszélve az azonnali
e-mail, Facebook-, Twitter-meg­osz­tási lehetőségekről.

– Milyen új oldalaknak, technológiáknak jósol nagy sikert?

– A Twitter, Tumblr és a Google+ várhatóan továbbra is csak másodhegedűs közösségi oldalként él majd a magyar internetezők tudatában, de közben újabb szereplők is megjelennek. Érdekes lesz megfigyelni, hogyan terjed majd el a tisztán képmegosztásokra épülő Instagram és Pinterest, míg itthon például a vi­deós tanácsadások lehetőségét kínáló Netbeszed.hu látszik ígéretesnek. Az okostelefonok segítségével arról is tudunk majd, hogy a barátaink éppen merre járnak. Mindenkinek azt javaslom, hogy éljen bátran az online felületek kínálta lehetőségekkel, de közben tartson egészséges egyensúlyt a valódi életével. Egy személyesen kapott elismerés sokkal többet ér, mint számtalan digitális „lájk”.