2012-02-09
Eltitkolt vételi ajánlatok
Verókék lemosták az ellenzék kontrolljavaslatát

Kínos intermezzóval kezdődött Verók István volt VI. kerületi MSZP-s polgármester és társai ügyében a hűtlen kezelés vádjával folyó büntetőper szerdai tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. Buza János, az elsőrendű vádlott védője – a Hír Tv hétfői beszámolójára hivatkozva – azt kérdezte az ügyésztől, nyújtott-e be vádkiegészítést, amely arról szól, hogy védencét vesztegetéssel is vádolják. Az ügyész közölte, hogy nem.
A perben tegnap hallgatták meg tanúként Terézváros jelenlegi polgármesterét, aki 2004-ben, a vádbeli Andrássy út 47. alatti palota értékesítése idején ellenzéki képviselő volt. Hassay Zsófia (Fidesz) tanúvallomásában felidézte azokat a botrányos testületi üléseket, amelyeken az MSZP–SZDSZ-koalíció arról döntött, hogy a palotát az Ennet Kft.-nek értékesíti, felidézve, hogy lesöpörték indítványukat a kontroll értékbecslésről, eltitkolták, hogy vannak más ajánlatok is, és szemet hunytak afelett, hogy a vevő a palota egyharmadában bérlő volt, s ezért önmaga kiürítéséért nem kellett fizetnie.
Hassay elmondta, a testületi ülésen több képviselőtársával kétségbe vonták az értékbecslést, amely az ingatlan lakott értékét 139 millió forintban állapította meg, ám ennek ellenére sem voltak hajlandók a döntéshozók pályázatot kiírni, holott az államháztartási törvény 200 millió forint felett ezt kötelezővé tette.
A testületi ülésen az is felmerült – mondta a tanú –, hogy a vevőjelölt, aki bérlő is volt a műemléki épületben, a közös költséget sem fizeti, és az előterjesztő, a másodrendű vádlott, Fürst György akkori alpolgármester erre a felvetésükre sem adott választ.
Az ülésen tagadták azt is, hogy lennének más ajánlatok is, amit az akkori ellenzék hallomásból már tudott, sőt az is elhangzott, hogy maguk a bérlők is tettek vételi ajánlatot.
A fideszes képviselők az ülésen rátromfoltak a vételi szándékra, a jegyzőkönyv szerint arra hivatkoztak, hogy „ilyen hozammal csak bankrablók dolgoznak”, ám a vádlottak és védőik szerint ezeket nem lehetett komolyan venni.
Bán Károly