Magyar Hírlap online

2006 óta leszakadt a magyar gazdaság

Ráadásul hazánk leszakadt a közép-európai térség fejlődésétől, s már a világgazdasági krízis begyűrűzése előtt válságban volt a magyar gazdaság.



Látványos a balliberális koalíció, illetve az MSZP-kormány lemaradása az Orbán-kormány 1998–2002-es teljesítményéhez képest a gazdasági növekedés terén. Példának okáért: az MSZP–SZDSZ alkotta kabinet egyszer sem tudta felülmúlni a 2000. évet, amikor a magyar GDP éves növekedési üteme 5,3 százalékos volt. Sőt, a fent említett esztendő első negyedévében a gazdaság 6,6 százalékkal bővült, így a „mi” tempónk volt az első helyen a kelet-közép-európai régióban.

Azt még az Orbán-kormány kritikusai is elismerik, hogy a négy százalék körüli GDP-növekedést az ország 2006-ig tartotta, 2007-ben viszont már csak egyszázalékos volt a bővülés. Vagyis a 2008-as globális krízis begyűrűzése előtt megtört az Orbánék óta tartó lendület: már csak 0,6 százalékkal nőtt a GDP, 2009-ben pedig az Európai Unió becslése szerint 6,3 százalékkal csökkent.

Az Eurostat adataiból kiderül, hogy az Orbán-kormány négy esztendeje alatt évente átlag 1,6 százalékkal nőtt jobban a magyar GDP, mint a jelenlegi 27 EU-tagállam átlaga. A kimutatások szerint 2006-tól ez az előny teljesen eltűnt, 2007-től pedig már lassabban fejlődött Magyarország, mint a többi állam. Szomszédaink – Szlovákia és Románia – is gyorsabban gyarapodtak Magyarországnál, 2007-ben az előbbi 5,3, az utóbbi 9,6 százalékkal nagyobb GDP-növekedést ért el hazánknál, és 2008-ban is 6,7, illetve 5,4 százalékkal nagyobb volt a növekedésük.

Szakértők szerint az okozta a legnagyobb problémát a balliberális oldalon, hogy nem volt átfogó gazdaságpolititikai és fejlesztési koncepciója a Medgyessy-, a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormánynak. Sőt ez utóbbi pusztán a válságkezelésre rendezkedett be. Elemzői körökben általános az a vélekedés, hogy a megszorító intézkedések padlóra küldték valamennyi nemzetgazdasági ágazatot. A közgazdászok úgy tartják: a Bajnai-kormány csak az államháztartási deficit lefaragására koncentrált, de közben kilenc-tíz másik fontos feladatot is meg kellett volna oldania. Nem pusztán a költségvetési politikával van gond, szakértők úgy látják, hogy a Magyar Nemzeti Banknak „pénzt kellene pumpálni a gazdaságba”, ezzel szemben a kereskedelmi bankok a Magyar Nemzeti Bank számláin kamatoztatják pénzüket.

Nem csoda, hogy az általános állami forráskivonás és a legyengült állapotban lévő magyar gazdaság 2009-ben 6,3 százalékos recessziót szenvedett el, amely a korai kilencvenes évek visszaesését idézi. A bajt fokozza, hogy a 0,2 százalékos tervezett visszaesési ütem is magasabb lehet az idén. Számítások szerint a GDP felültervezése miatt kétszázmilliárd forinttal kevesebb lehet a költségvetési bevétel az eredetileg leírtnál. Járai Zsigmond volt jegybankelnök úgy véli: „Nem vagyunk túl a válságon, ha a hivatalos kormányzati prognózis azt mondja, az idén 0,2 százalék lesz a gazdasági visszaesés, a valóságban a magyar GDP csökkenése akár kettő–négy százalék is lehet 2010-ben.”