Magyar Hírlap online

Húsz trükk már megvan a büdzsében

Húsz olyan trükköt sorolnak fel a 2010-es költségvetést bíráló közgazdászok által készített kiadványban, amely jelentősen befolyásolja majd az idei államháztartási hiány mértékét. Olyannyira, hogy több százmilliárd forint lehet az eltérés a valós, illetve a hivatalos, jogszabályban is rögzített költségvetés között. Az áttekinthetőség kedvéért pontokba foglaljuk az Orbán Viktor által felkért szakértők listáját a költségvetési trükkökről.


1. A 2010-es növekedés felültervezése
Számos ponton irreálisak, fiktívek a költségvetés makrogazdasági feltételezései – állítják a közgazdászok, akik szerint szakmailag megalapozatlan a GDP mindössze 0,6 százalékos idei csökkenése. A kiadvány kétszázmilliárd forintos tervezési hibával számol ezen a téren.

2. A társaságiadó-bevételek felültervezése
A romló gazdasági körülmények, a kis- és középvállalkozások egyre rosszabb helyzete, valamint az egyre több cégfelszámolás miatt irreális, hogy a társasági adóból származó bevétel elérje a kormány által tervezett mértéket. Ezen adósoron ötven–nyolcvanmilliárd forintos „túltervezésről” van szó.

3. Az áfabevétel felültervezése
A munkanélküliség növekedése, a reálbérek csökkenése, a fogyasztás visszaesése miatt irreális az általános forgalmi adóból tervezett bevétel elérése: ebben az esetben is ötven–nyolcvanmilliárd forintnyi fe-lültervezést lehet megállapítani.

4. Jövedékiadó-bevétel felültervezése
A fogyasztás visszaesése és az adóbeszedés hatékonyságának jelentős csökkenése miatt a közgazdászok szerint a jövedéki adóból származó bevétel harminc–hatvanmilliárd forinttal marad el a várakozásoktól.

5. Az ingatlanadó mint fikció
A kormány negyvenmilliárd forint adóbevételre számít az újonnan bevezetendő ingatlanadóból. Ezt a forrást a szakértők fiktív bevételnek nevezik. A Fidesz eltörölné ezt az adófajtát.

6. Pénzkivonás az apparátusból
Indokolt lehetne a központi apparátus fenntartásából történő pénzkivonás, ám ez nem a szükséges átszervezéssel párosult. Struktúraváltás nélkül a költségek csak átmenetileg, fenntarthatatlanul, látszólag vagy egyáltalán nem csökkenthetők. A büdzsének ezen a helyen újabb 150 milliárd forint kiadással kell számolnia.

7. Önkormányzatok forráselvonása
Az egészségügyi, oktatási, szociális és egyéb intézmények százait fenntartó önkormányzatoktól a kormány úgy vont el forrásokat, hogy közben növelte feladataikat. Az iskolák, kollégiumok, kórházak, rendelők, idős- otthonok fenntartása érdekében a költségvetésnek 110 milliárd forintot kell még előteremtenie.

8. Fiktív bevételekből gyógyító-megelőző tevékenység
Mivel a gyógyító-megelőző tevékenységek fedezésére a kormány 22 milliárdos fiktív bevételt állított a költségvetésbe, ezt az összeget elő kell teremteni a valóságban is.

9. A kórházak támogatása
Már tavaly szeptemberben, a kórházak finanszírozásáról kötött alkuval megkezdődött a valójában 2009-ben keletkezett költségvetési hiány egy részének 2010-re való áttolása. Ekkor ugyanis összesen 11 milliárd forint idei kifizetést vállalt a kormány a kórházak részére.

10. A zárjegyek értékesítése
A jövedéki adó alá eső termékek zárjegyeinek még 2009-ben történő eladása eddig összesen mintegy húsz- milliárd forintnyi összeget tesz ki.

11. Az adóbevételek előrehozása, a kiadások elhalasztása
Az adóbevételek előrehozása és a kiadások áttolása, az év végén bizonyos játékteret adott a kormányzatnak a költségvetési hiány kozmetikázására. Összesen nyolcvan–százmilliárd forintra, a GDP körülbelül 0,4 százalékára becsülhető e tétel.

12. Az MNB veszteségének fel nem tüntetése
A Magyar Nemzeti Bank veszteségét a felmerülést követő három év alatt egyenletesen elosztva kell a költségvetésben elszámolni, márpedig ilyen tétellel a kormány ebben az évben nem számolt. Egy év alatt, egyszerre lehetetlen lesz megfelelő nagyságú összeget kivonni e célra a büdzséből, így már a 2010. évi költségvetésben el kell különíteni legalább negyvenmilliárd forintot.

13. Az MFB által árfolyam-garanciával nyújtott hitelek vesztesége
Az MFB által árfolyam-garanciával nyújtott hitelek nagyjából százmilliárd forintra becsülhető eddigi vesztesége az, ami „késznek” vehető, ki kell majd fizetni a költségvetésből. Ez a várhatóan szükséges feltőkésítés minimuma.

14-15-16-17. MÁV, BKV, kórházak, önkormányzatok
A MÁV, a BKV, a kórházak és az önkormányzatok esetében a költségvetés évek óta azt a trükköt alkalmazza, hogy ezek kiadásait rendszeresen alultervezik, a többletkiadásokat ezek a szervezetek hitelek felvételével fedezik, így kiadásaik ezen része elvileg kívül van az államháztartáson. Mivel a hiteleket saját forrásaikból nyilvánvalóan nem tudják visszafizetni, ezeket az adósságokat az állam időről időre „beviszi” az államadósságba, az éves folyó veszteségek azonban a mindenkori költségvetés kiadásait terhelik.

18. Veszteségek nem szerepeltetése
A 2009-es céges veszteségek elszámolása nem szerepel a költségvetésben. Ez csak a MÁV és a BKV esetében mintegy hetvenmilliárd forintra tehető. Tekintetbe véve az eddig felhatalmazott ötszázmilliárd forintnyi veszteséget, összesen akár hatszázmilliárd forintnyi konszolidáció is szükséges lehet.

19. Az állami garanciavállalások nem szerepeltetése
2009 végéig összesen 2300 milliárd forint értékben vállalt az állam garanciát különböző költségvetési szereplők kiadásaira. Ezek egy részének lehívásával a költségvetés nem számolt, márpedig százmilliárd forintnyi garancia lehívása reális lehet.

20. Nincs kellő tartalék
A 2010-es költségvetés eredetileg 325 milliárd forintos tartalékkal számolt az előre nem látható kiadások fedezetére. Eddig viszont már több mint 150 milliárd forintot elköltöttek a kórházak támogatására 2010 terhére, a távfűtés áfájának csökkentésére, a BKV finanszírozására és az afganisztáni szerepvállalásra. Tényleges tartalék így mintegy 150 milliárd forint maradt.