Magyar Hírlap online

10. trükk: Költségvetési trükk a zárjegy-értékesítés

Húszmilliárd forintos költségvetési trükközés áll a zárjegyek értékesítése mögött – állítják az Orbán Viktor által felkért közgazdászok, akiknek a listáján a húsz kozmetikázott tételből ez a tizedik. A Költségvetési Tanács elnöke is úgy tartja, a tavalyi büdzsé bevételi oldala a GDP 0,2 százalékának megfelelő összeget már 2010-ből vont el. Kopits György a decemberi felgyorsított zárjegy-eladásokat is idesorolja.

A jövedéki termékek, különösen a dohány- és különféle szeszesital-félék adóztatásából származó adóbevételek a jövedéki adó bevezetése óta fontos részei az állami költségvetésnek – ebben az évben 893 milliárd forintos bevételre számít ezekből a büdzsé, ami csaknem 63 milliárd forinttal nagyobb, mint a tavalyi összeg.

A dohánytermékeket és szeszes italokat több mint tíz éve adó- és zárjegyekkel látják el. Ezek célja főként annak igazolása, hogy a terméket előállító vagy forgalmazó gazdasági társaság megfizette-e a jövedéki adót. (A jegyeken található sorozatszámok funkciója pedig a vám- és pénzügyőrségi ellenőrzés lehetőségének biztosítása, a különféle biztonsági jelek és technikák alkalmazása a hamisítás kiküszöbölésére szolgálnak.)

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke még a múlt év végén közgazdászokat kért fel, hogy állítsanak össze egy listát a 2010-es évet érintő költségvetési trükkökről. A 29 szakértő szerint a jövedéki adó alá eső termékek zárjegyeinek 2009-es eladása eddig mintegy húszmilliárd forintot tesz ki, vagyis ez a pénz a 2009-es költségvetési hiányszámot „fényezi”. Ezt a vélekedést támasztja alá, hogy decemberben többlet alakult ki a költségvetésben. Olyannyira, hogy az államháztartás a 135 milliárdos előrejelzéssel szemben 205 milliárd forintos többlettel zárt 2009 decemberében. A piaci elemzők is jobbra számítottak az előre jelzettnél, de nem ennyire. A szaktárcától azóta sem cáfolt hírek szerint a zárjegyek szépen fogytak a jövedékiadó-emelésre készülő cégeknél. A Pénzügyminisztérium közlése alapján viszont elsősorban a többletadó-bevételeknek köszönhető az államháztartás vártnál jobb teljesítménye.

Kopits György, a Magyar Köztársaság Költségvetési Tanácsának elnöke szerint a tavalyi költségvetés bevételi oldala a bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékának megfelelő összeget már 2010-ből vont el. Emellett a decemberi felgyorsított zárjegyeladásokat, továbbá a MÁV-csoport elmaradt áfa-visszatérítését említette. Mint mondta, a 2009-es GDP-arányosan kialakult 3,6 százalékos pénzforgalmi államháztartási hiány kockázatokat rejt a 2010-es deficit megvalósíthatóságára vonatkozóan.