Magyar Hírlap online

MSZP-s forráselszórás

A Fidesz új Széchenyi-tervet és pénzátcsoportosítást ígér

Sem a gazdaság növekedésének gyorsításában, sem a foglalkoztatási szint bővítésében, sem a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásában nem tudtak jelentős eredményeket felmutatni az uniós támogatások felhasználásával az MSZP–SZDSZ-kormányok. Ha a Fidesz kormányra kerül, elindítja az Új Széchenyi-tervet, amelynek keretében átcsoportosítják a lehívható pénzeket növekedéspárti, munkaközpontú gazdaságpolitika finanszírozására.



A gazdaság és a foglalkoztatás bővítése. Ezt a célt még a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP–SZDSZ-kormány tűzte ki a 2007–2013 között elérhető uniós pénzek felhasználása kapcsán. Összeállították az Új Magyarország fejlesztési tervet (ÚMFT), amelynek kerete mai árfolyamon számolva mintegy hétezermilliárd forint. A támogatások lehívásához, a pályázatok lebonyolításához létrehozták a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget. A szervezetet rengeteg kritika érte az elmúlt időszakban, kezdve a pályázóktól a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaráig. Szerintük az intézmény túl bürokratikus, átláthatatlanok a rendelkezések, állandóan változnak az előírások. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy lassú a pénzek kifizetése.

Ha a számokat nézzük, kiderül, hogy a pénzek lekötése és kifizetése között valóban nagy a különbség. Igaz, az uniós források lehívása mindig utófinanszírozás rendszerében történik. Az ÚMFT keretéből eddig 3793 milliárd forintot ítéltek oda a pályázóknak, ám mindössze 870 milliárdot fizettek ki.

Az uniós támogatások hatékonyabb felhasználásához már korábban gyűjthettek volna tapasztalatokat a szocialisták, miután az első fejlesztési terv is az ő kormányzásuk idején, 2004–2006 között állt rendelkezésre. Az Európai Bizottság jelentése szerint ekkor sem remekeltünk: 2006-ig Magyarországnak 1483 millió euró járt a Kohéziós Alapból. A pénzt utófinanszírozással kaptuk meg, abból 2009-ig 1052 milliót sikerült felhasználni. Az ebből számított úgynevezett abszorpciós kapacitás 71 százalék, ami az új tagállamok között a legrosszabb eredmény.

Surján László, a Fidesz európai parlamenti képviselője a jelentés nyilvánosságra hozatala után elmondta: az Európai Bizottság Magyarországot a szégyenpadra ültette. Hazánk nem fér hozzá az uniós források jelentős részéhez, mert nem tudjuk biztosítani az önrészt. Ezért a 2007-től 2010 márciusáig megnyílt felzárkóztatási forrásoknak csak 25,15 százaléka, összesen 3,3 milliárd euró érkezett be az országba. Ezzel a tíz új tagállam között a hatodik helyen állunk. Ennek az összegnek ráadásul a nagy része – 2,3 milliárd euró – az uniótól kapott előleg. Surján László jelezte azt is, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított annak felderítésére, hogy a tagállamok miként használták fel az előlegeket. Az elvárás a regionális fejlesztések előtérbe állítása, valamint a programok felgyorsítása.

A szocialisták szerint bármit állítanak a politikai ellenfelek, Magyarország kiemelkedően teljesít a 2007–2013. évi uniós fejlesztési források lekötésében, a kohéziós programok megvalósításában. Varju László, a gazdasági tárca államtitkára közölte, hazánk a rendelkezésre álló támogatási keret 46 százalékát már lekötötte, szemben az uniós tagállamok 27 százalékos átlagával. A szocialista politikus szerint jó eredményeket tudunk felmutatni a környezetvédelmi beruházásokban, valamint a kulturális és társadalmi infrastruktúra fejlesztésében s a turisztika területén.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint viszont hibás az uniós források felhasználása, mert hazánk úgy csinál, mintha fejlett ország lenne. A pénzek nagy részét nem főterek felújítására, hanem a gazdasági növekedés felgyorsítására, a kis- és közepes vállalkozások megerősítésére kellene fordítani.

A Fidesz szerint azért sem hatékony Magyarországon az uniós források elköltése, mert sok helyre jut kicsi támogatás. Ezért, ha a párt kormányra kerül, elindítják az Új Széchenyi-tervet, amelynek keretében átcsoportosítják a lehívható pénzeket növekedéspárti, munkaközpontú gazdaságpolitika finanszírozására. Ennek részeként a vállalkozások és az önkormányzatok pályázatokkal kapcsolatos adminisztrációs terheit minimálisra csökkentik, s növelik az elérhető előleg arányát.