Magyar Hírlap online

13. trükk: Százmilliárdos trükk lehet az MFB-s tétel

Nagyjából százmilliárd forintra tehető az MFB által árfolyam-garanciával nyújtott hitelek eddigi vesztesége, amit ki kell majd fizetni a költségvetésből. Ez a várhatóan szükséges feltőkésítés minimuma – állítják az Orbán Viktor által felkért közgazdászok, a listájukon ez a tizenharmadik költségvetési trükk a húszból.

A Fidesz elnökének felkérésére 29 közgazdász listát készített az idei évet érintő költségvetési trükkökről. A szakértők szerint húsz kozmetikázott része van a büdzsének, s ebből a tizenharmadik a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) veszteségének kihagyása a központi költségvetésből. Az MFB gazdálkodása azért érinti a központi büdzsét, mert ez a szakosított hitelintézet állami tulajdonban van, ráadásul rajta futnak keresztül az európai uniós pénzek is. Soós Lőrinc közgazdász lapunknak azt mondta: nehezen meghatározható nagyságú veszteséget jelenthet a költségvetésnek 2010-ben az MFB valószínűleg szükségessé váló „kezelése”. Tudniillik a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban a legtöbb állam kénytelen volt feltőkésíteni a bankokat, gyakran még a magántulajdonban lévőket is. Nehezen képzelhető el, hogy éppen csak a magyar állam tulajdonában lévő fejlesztési bankban nem halmozódott fel jelentős veszteség. A szakember hozzátette, nagyjából százmilliárd forintra tehető az MFB által árfolyam-garanciával nyújtott hitelek eddigi vesztesége, amit ki kell majd fizetni a költségvetésből. Ez a várhatóan a szükséges feltőkésítés minimuma.

A bank alapvető feladata az, hogy magyarországi beruházásokkal járuljon hozzá a gazdaság fejlődéséhez, valamint a regionális különbségek csökkentéséhez. Az MFB azért is integráns része a magyar gazdaságnak, mert korábban olyan feladatkörrel és funkciókkal látták el, amelyek révén költségvetési tőkejuttatásban részesülnek az általa működtetett cégek. A fejlesztési bank aktív résztvevője a százmilliárdokban mérhető állami autópálya-építéseknek, az ebben történő részvételhez pedig ugyancsak központi források kellenek. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, akkor az MFB-nek a piacról kell a „hiányt” pótolnia. Eközben havonta átlagosan 5-6 milliárd forintnyi hitelt nyújt az MFB a kis- és közepes vállalkozásoknak, ami azt jelenti, hogy a szektor teljes finanszírozásának több mint tíz százaléka már a fejlesztési bank forrásából történik.

Az MFB-t auditáló KPMG-re hivatkozva Erős János vezérigazgató a Heti Válasznak korábban úgy nyilatkozott: nem lesz szükség a bank konszolidációjára.