Magyar Hírlap online

Védjegy a minőségnek

Kevesebb, de jobb minőségű alapanyagokból készült terméket vásárolnak az utóbbi időben a magyar fogyasztók, akik előnyben részesítik a minőségi hazai élelmiszereket. A rossz gazdasági helyzet miatt Magyarországon ugyanakkor tovább csökken az idén a háztartások fogyasztása. A vidék felemelkedését segíti elő a hazai termékek preferálása.



Kilenc cég huszonkét termékével bővült az idén a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet viselő áruk köre, ezzel már nyolcvan vállalkozást és több mint négyszáz cikket sorakoztat fel a védjegyprogram. A védjeggyel büszkélkedő termékek és cégek köre folyamatosan bővül, a vásárlók egyre több élelmiszerláncban találkozhatnak a minőséget garantáló logóval.

„Az utóbbi időben érezhetően nőtt a hazai termékek iránti kereslet. A vásárlók ugyan kevesebb, de jobb minőségű alapanyagból készült terméket vesznek, és egyre inkább előnyben részesítik a minőségi magyar élelmiszereket” – mondta tegnap Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes-államtitkára. Hangsúlyozta, a hazai termékek fogyasztását segíti, hogy az utóbbi időben nőttek a szállítási költségek, és a külföldi fizetőeszközök is megdrágultak. „A magyar családok asztalán csak biztonságos, egészséges, vitaminokban és tápanyagokban gazdag élelmiszereknek van helyük. Az elmúlt másfél év kormányzati munkája is azt bizonyítja, hogy kiemelt figyelemre számíthatnak a hazai cégek, termelők, családi gazdaságok. A magyar vidék felemelkedését, a magyar vállalkozások fennmaradását, gyarapodását segíti elő a hazai termékek preferálása” – jelentette ki Bognár Lajos.

Totth Gedeon, a Budapesti Gazdasági Főiskola intézetvezető tanára kiemelte, a fogyasztóknál mind a hitelesség, mind a megbízhatóság szempontjából első helyen áll a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy, amely a csúcstermékeink tárhelye, országimázsunk erősítésének egyik kulcsa. „A program ráadásul azért is fontos, mert az abban helyet foglaló cégek kereskedelemmel szembeni alkupozíciója jelentősen jobb, mint más versenytársaiké” – fogalmazott Totth Gedeon. Arra ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a fogyasztók magyartermék-preferenciája a pénztárig tart, az elemzések ugyanis azt mutatják, hogy az import és hazai termékek viszonylatában a vásárlók több mint hetvenhat százaléka a magyart választja azonos ár esetén, de drágább magyar termék esetén már csak a huszonhat százalékuk teszi biztosan a kosarába a hazait. „Javítani kell a magyar áruk innovativitásán és megjelenésén” – húzta alá az egyetemi tanár. Kozák Ákos, a GFK Hungária ügyvezető igazgatója pedig arra figyelmeztetett, hogy minderre azért lenne szükség, mert az idén tovább zuhan majd Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom, és a háztartások fogyasztásának volumene.