Magyar Hírlap online

Végéhez közeledik a görög alkudozás

Tizenöt-húsz százalékkal nyirbálnák meg a nyugdíjakat, csökkentenék a minimálbért, tizenötezer közszolgát küldenének el

Tegnap ismét azzal hitegették az uniót a görög politikai vezetők, hogy megállapodnak az újabb mentőcsomag feltételrendszeréről, ami nélkül egyébként csődbe mennének. A piac is megállapodásra számít, s ezt a részvényárfolyamok emelkedése és az euró erősödése is jelzi.



A görög politikai vezetők szerdán délután ültek össze arra az immár sokadszor elhalasztott alkura, amelynek során meg kellene állapodniuk az újabb, 130 milliárd eurós mentőcsomag feltételrendszeréről. A kiszivárgott értesülések szerint hajlandók lennének a minimálbér 22 százalékos csökkentésére, vagyis a jelenlegi 751 euróról hatszáz euróra. Emellett a nyugdíjakat megnyirbálnák 15-20 százalékkal, és 15 ezer közalkalmazottat menesztenének az idén. Ugyanakkor a görög alkalmazottaknak járó karácsonyi, húsvéti és nyári szabadságos pótlékokat, amelyek gyakorlatilag plusz kéthavi fizetést tesznek ki, érintetlenül hagynák. A politikai vezetők ugyanis április elején megmérettetnek a parlamenti választásokon, és valamit fel kell tudniuk mutatni ahhoz, hogy ne veszítsék el teljesen a lakosság bizalmát.

A görög parlament előtt német zászlókat égető tüntetők jelezték ugyan, kit tartanak elsősorban felelősnek a kialakult helyzetért, de ettől még a pártok is jelentős népszerűségvesztésnek néznek elébe. A Kathimerini című lap legújabb közvélemény-kutatása szerint a PASOK szocialista mozgalom – amely 2009-ben, amikor visszatért a hatalomba még 44 százalékos támogatottságot tudhatott maga mögött – híveinek tábora szerény nyolc százalékra olvadt.

A politikai elit minden igyekezete ellenére sem húzhatja azonban sokáig az időt, mert a megállapodást meg kell kötnie a jövő szerdáig az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap hármasával ahhoz, hogy az újabb mentőcsomag első részlete megérkezhessen március 20-ig. Ugyanis, ha ekkorra nem érkezik meg a 14,5 milliárd eurónyi hitelrészlet, az ország csődbe megy, mert képtelen lesz eleget tenni a lejáró kötvényei utáni kötelezettségeinek. Ez ellenőrizetlen csődhullámot hozna, és a görögök száműzetését jelentené az eurózónából.

A szakértők azonban bíznak abban, hogy a politikai vezetők az utolsó pillanatban megegyeznek, és elkerülhető lesz egy olyan csődhullám, amihez hasonlót már átélt a világ a Lehman Brothers befektetési bank 2008. őszi csődjét követően. A várható megállapodásról szóló hír nyomán az európai részvényárfolyamok felfutottak, miközben megerősödött az euró és a forint is tegnap délután.

A szakértők ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogyha sikerül is elkerülni az azonnali csődöt, ez csupán egy olyan tűzoltás sikere lesz, ahol a lángokat leküzdötték, de még nem láttak neki a tűzfészek kezelésének. A görög gazdaság ugyanis szinte teljesen elvesztette versenyképességét, s ennek helyreállításához teljes szerkezetváltásra, az államigazgatás átszervezésére és korszerűsítésére, valamint a korszerű technológiákat hozó befektetők becsalogatására lenne szükség. Mindennek megvalósításához pedig széles körű társadalmi egyetértésen alapuló és kormányzati ciklusokon átívelő, évtizedekre kiszámítható politikai irányvonalra, amelynek szinte minden eleme hiányzik a görög közéletből.