Magyar Hírlap

2012-02-09

Végső visszaszámlálás a Nokiánál

2300 embert küldenek el a komáromi gyárból, és Ázsiába helyezik át a telefonok gyártását

Négyezer fős elbocsátásról döntött a Nokia, ebből 2300 főt a magyarországi, komáromi gyárból küldenek el. A cégcsoport, amely 1,07 milliárd eurós adózott veszteséggel zárta a tavalyi utolsó negyedévet, Ázsiába helyezi át az okostelefonok gyártását. A lapunknak nyilatkozó adószakértő szerint vannak olyan területek, amelyekben Európa és azon belül hazánk nem tud versenyezni a távol-keleti államokkal.

Az év végéig 2300 főt bocsát el a Nokia Magyarországon – közölte tegnap a cég. A leépítést azzal indokolták, hogy Komáromból (ahol összesen 4400-an dolgoznak), a mexikói Reynosából és a finnországi Salóból az ázsiai üzemeikbe helyezik át az okostelefonok gyártását. A három országban összesen négyezer dolgozót küldenek el. Niklas Savander, a Nokia Markets ügyvezető alelnöke szerint nem költséghatékonysági szempontok, hanem főként iparági változások miatt döntöttek a komáromi leépítés mellett.

Az áthelyezéssel ugyanis közelebb kerülnek a beszállítóikhoz, így gyorsabban tudják az innovációikat is bevezetni a piacra. Az alelnök jelezte azt is, minden olyan kötelezettségnek eleget tettek, amelyet a magyar kormánytól kapott támogatás ellenében korábban vállaltak.
Simai Anna, a komáromi Nokia kommunikációs vezetője lapunknak azt mondta, a komáromi gyár továbbra is a vállalat ellátási láncának fontos része marad. A cég már bejelentette szándékát a munkaügyi hivatalnak is, és jelezte: a dolgozóknak helyi igényekre szabott támogatási programot kínálnak, amely magában foglalja az anyagi támogatást is. Az érintetteknek a kötelező felmondási időn túl plusz kéthavi bért is adnak. „Tavaly ősszel a kolozsvári gyár bezárása kapcsán a cég már jelezte, hogy újragondolja európai érdekeltségeinek helyzetét, így a komáromi gyárét is” – magyarázta Molnár Attila, Komárom polgármestere. Hozzátette: a Nokia így is a régió legnagyobb munkáltatója marad.

A Nemzetgazdasági Minisztérium is felajánlotta segítségét, s közös munkacsoport felállításáról állapodott meg Yrjö Eskolával, a komáromi gyár igazgatójával.

A Portfolio.hu emlékeztetett, a Nokiával a kormány a növekedési tervében is számolt, amelynek konzultációs anyaga több helyen is szól a finn gyártóról. A dokumentum Komáromot mint a Duna menti innovációs tengely egyik központját említi. Tavaly novemberben a kabinet pedig arról döntött, hogy tíz százalékkal támogatja a Nokia Siemens Networks Kft. 2,7 milliárd forintos, 224 új munkahelyet létrehozó beruházását.

Úgy tűnik, a Nokia az elmúlt időszakban lemaradt az okostelefonok globális piacán, ahol a részesedése a tavalyi negyedik negyedévre 12 százalékra csökkent. Ezt az időszakot összességében 1,07 milliárd eurós adózott veszteséggel zárta, az értékesítés 21 százalékkal esett vissza. A társaságnak így mindenképpen javítania kell a versenyképességét.

„Vannak olyan területek, amelyeken Európa és azon belül Magyarország nem tud lépést tartani Ázsiával” – mondta lapunknak Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő.

Jelezte, a befektetők csak a hatodik-hetedik helyen mérlegelik az adórendszert, nagyobb súllyal esik latba a bérszínvonal. Ázsiában pedig jóval olcsóbban lehet dolgoztatni. Így hazánk az adórendszerével csak azokat a befektetőket csábíthatja ide, akik a régió államai között mérlegelnek.

Kivette a nyereséget az anyavállalat

Az Opten cégtárának adatai szerint a Nokia Komárom Kft. 2010-ben 1017 milliárd forintnyi, vagyis a magyar GDP 3,6 százalékára rúgó árbevételt ért el, 2009-ben pedig 1075 milliárdot. A 2010-es adat azt jelenti, hogy a 4400 dolgozóra fejenként 231 milliós árbevétel jutott. A komáromi cég 2010-ben elért 31 milliárd forintos adózott eredményét az anyavállalat kivette a magyarországi leányvállalatából. (MTI)

Brutális kártérítést kaptak a dolgozók

Nagy botrányt kavart Németországban, amikor a Nokia 2008-ban a magas bér- és járulékos költségek miatt bezárta bochumi gyáregységét, s ez több mint kétezer fős leépítéssel járt. Észak-Rajna–Vesztfália vezetése akkor visszakövetelte a korábbi 41 millió eurós állami támogatást annak 19 millió eurós kamataival együtt. A Nokia elutasította a visszafizetést. Végül a cég, az üzemi tanács képviselői és a német IG Metall szakszervezeti szövetség megállapodott a dolgozók kártalanításáról, amelynek mértéke összesen kétszázmillió euró volt, ez akkori árfolyamon több mint ötvenmilliárd forintnak felel meg. Akkor úgy döntöttek, hogy a bochumi kapacitások egy részét Komáromba telepítik át. Erről Veli Sundbäck, a finn technológiai konszern alelnöke a Népszabadságnak azt mondta, kedvező gazdasági terepnek tekintik Magyarországot, különben nem fektettek volna be eddig több mint kétszázmillió eurót a komáromi üzembe. (MH)

Kiss Gergely, MTI