Magyar Hírlap online

6. trükk: Viszi a többletpénzt az állam fenntartása

Az Európai Központi Bank igazgatósága a GDP 30-35 százalékában jelölte meg az ideális összkiadási szintet, amely nálunk ötven százalék körül alakul.



„Indokolt lenne a központi kormányzati apparátus fenntartásából való forráskivonás, ha ez a szükséges átszervezéssel párosult volna. Struktúraváltás nélkül azonban a költségek csak átmenetileg, fenntarthatatlanul, látszólag vagy egyáltalán nem csökkenthetők. Mindez azt jelenti, hogy a költségvetésnek ezen a helyen újabb 150 milliárd forint kiadással kell számolnia” – derül ki az Orbán Viktor által felkért közgazdászok kiadványából, akik húsz olyan költségvetési „trükköt” sorolnak fel, amelyek a 2010-es költségvetési hiány mértékét jelentősen befolyásolják. Olyannyira, hogy a kormány által tervezett, az idei évre szóló 3,8 százalékos GDP-arányos hiány akár a duplájára is felszökhet. (A Pénzügyminisztérium legfrissebb jelentése azzal számol, hogy 2010 első negyedévére az államháztartási hiány 74 százalékát teljesíti a költségvetés – a szerk.)

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke e témakörben úgy nyilatkozott, hogy „egyszerűsíteni kell a bürokráciát, egy csomó embert el kellene küldeni a párhuzamosan működő állami hivatalokból, intézetekből, de nem fűnyíróelvet alkalmazva. Az első lépések ezek lehetnének: kisebb parlament, kevesebb minisztérium, kevesebb állami alkalmazott, kisebb és kevesebb állami autó, a pártfinanszírozás átalakítása. „Mindennek szimbolikus jelentősége lenne a társadalom felé – tette hozzá. – Azt üzenné: az államszervezet és a parlamenti képviselők magukon kezdik az átalakítást.”

„Vissza kell fogni az igényekből, nincs mese. Nem képzelhetjük magunkat svédeknek” – érvelt az állami-kormányzati kiadások megkurtítása mellett Németh Dávid, az ING vezető elemzője, s emlékeztetett rá, hogy néhány évvel ezelőtt az államreform bizottság koordinációjával indult el egy összeírás arról, hogy a minisztériumoknál, illetve a legalsóbb szintű állami intézményeknél is milyen feladatokat kell ellátni. A felmérés szerint mintegy 2800 állami feladatot látnak el a különféle államigazgatási, önkormányzati intézmények. Valójában nem tudni arról, hogy a jövőben mely feladatokat akar megtartani, és mely teendőktől kíván megszabadulni a kormányzat.

„Az államnak is van optimális mérete. Magyarországon 2006-ban, a nagy választási költekezés idején a GDP több mint felét, 53,3 százalékát érte el az újraelosztási ráta, vagyis a kiadások bruttó hazai termékhez viszonyított aránya. Ez 12 ezer milliárd forintnál is több pénz elköltését takarja. Bár több tényezőtől függ az állami kiadások mértéke, az állam nagyságára több, gazdaságpolitikai irányítással foglalkozó nemzetközi szervezet is tesz ajánlásokat. Az Európai Központi Bank igazgatósági tagja a GDP 30-35 százalékában jelölte meg ezt az ideális összkiadási szintet. Ez a mérték azonban feltételezi azt, hogy a rendelkezésre álló forrásokat az adott állam hatékonyan költi el, ami Magyarországról éppenséggel nem állítható” – fűzte hozzá.