Magyar Hírlap online

A fehér vértanú

Koltay Gábor megrázó erejű filmet készített Mindszenty József bíborosról

Van egy különösen fontos mondat Koltay Gábor új filmjében, A fehér vértanúban. Mindszenty bíboros beszél hangfelvételről, s így szól prédikációjában: legyetek magyarok! Aki meg akarja érteni a főpap életének és sorsának spirituszát, annak ezt a mondatot kell követnie, mint vándornak a legfényesebb csillagot.



Mint a legtöbb Koltay-film esetében, a Mindszenty Józsefről készített filmnek is van valami merényletjellege. A bíboros a magyar történelem jellegzetes alakja, olyan, aki ma is vitára ingerel egyházi és világi személyeket egyaránt. Mindszenty földművescsaládból származott, ezt kellő erővel és plasztikussággal emeli ki a film. Mindjárt az elején. Koltay ebből a momentumból vezeti le Mindszenty gondolkodásának örökkön meglévő tisztaságát, nemes értelemben vett egyszerűségét és egyenességét. Valamint a földhöz, ezen keresztül pedig a szülőföldhöz való ragaszkodását is.

Ahogy az efféle portréknál lenni szokott, természetesen itt is az a veszély fenyegette a rendezőt, hogy idea­lizált figurát faragjon a film hőséből. Csakhogy Koltay rendkívül visszafogott, semmiféle szubjektív megnyilvánulást sem enged meg magának, csak azt, hogy a tények, illetve a bíboros életével kapcsolatba hozható dokumentumok beszéljenek. Ezek közül kétségtelenül a legérdekesebbek azok a korabeli felvételek, amelyeken Rákosi Mátyás fenyegeti elsöpréssel és elpusztítással a reakciót, benne a klerikális tábort.

Olyan filmről van szó egyébként A fehér vértanú esetében, amely látszólag nagyon szűkös dramatur­giai eszköztárral rendelkezik. Archív fotók, újságkivágások, Mindszenty néhány, lakklemezen rögzített beszédrészlete, pár korabeli filmkocka. Ehhez jönnek még a bíboros életének fontosabb helyszínein készült snittek, köztük templomok és börtönök képsorai. Ezeket pedig egyházi személyek, politikusok, egyszerű tanúk és emlékezők nyilatkozatai tarkítják. Még Grósz Károly is megszólal egy archív bejátszásban… Arról, hogy Kádár papot hívott utolsó napjaiban. A szűkös eszköztár ellenére is gazdagon rétegzett, megrázó erejű filmet alkotott Koltay Gábor. A rendező többek között megmutatja Mindszenty személyiségének, papi elhivatottságának már-már irracionális oldalát is. Például azt a pillanatot, amikor a börtönablakból titkon megáldja azt azt elítéltet, akit épp akkor vezetnek a bitó alá. Mindszenty úgy gondolja, Rajk László az. Megáldja, pedig Rajk a Rákosi-féle diktatúra egyik legagresszívebb figurája volt.

Ugyanez a feltétlen, minden indulat fölé emelt, nyilván Istentől eredeztethető megbocsátás jellemzi a bíborost egy emlékezetes mise után is. Véget ért az istentisztelet, de odakint, a templomkapu előtt megálltak még egy percre a hívek, hogy kis csoportokba verődve beszélgessenek. Nem tudták mire vélni a tűzoltóautókat, amelyek ott parkoltak tőlük néhány méterre. A kocsik nagy tartályaiból egyszer csak bűzös trágyalét zúdítottak rájuk a tűzoltók, erős sugárban. A bíboros megdöbbenve nézte, mi történik, majd a tűzoltók felé fordult, s megáldotta őket.

Hamis és alattomos a vád, mely szerint Mindszenty érzéketlen volt a kor problémái iránt az ’56-os szabadságharc idején. Állítják, ezért beszélt a nagy egyházi birtokok visszaállításáról. Még jobboldali történészek is akadnak, akik szerint ez tántorította el a magyar parasztság tömegeit a forradalom támogatásától. Csakhogy Mindszenty sohasem mondott ilyet. De hogy valami még sincs rendben a forradalom és általában a magyarok ügye körül, azt csak tizenöt év múlva értette meg. Ennyit töltött a budapesti amerikai nagykövetségen, ráadásul a sors úgy rendezte, hogy épp a Szabadság téri szovjet emlékműre nézett az ablaka. Nos, tizenöt év után az amerikaiak kitették. A bíborosnak éreznie kellett az akkori amerikai elnök, Richard Nixon gyors levélválaszából is, hogy nagyban folyik már az alku. Földi hatalmak alkuja, persze. A Szentszék és Kádár megállapodása az olvadás egyik szimbóluma lett. Kádár annyit kért, vigyék el Mindszentyt Magyarországról. A bíboros maradni akart, minden erejével. Hiszen a föld, a szeretett szülőföld! Amerika kitette.

Mindszenty bécsi emigrációjában is megtarthatta esztergomi érsekségét. A pápa biztosította erről. Élt is vele Mindszenty, igyekezett összefogni a nyugati magyar emigrációt, járt minden olyan nyugati vagy távolabbi országban, ahol magyarok élnek. De a Kádár és a Szentszék közötti alkut számtalan ponton metszette át a bíboros tevékenysége. Leginkább talán kérlelhetetlen magyarságában. Mindszentyt lemondásra szólította fel VI. Pál. A bíboros nemet mondott, mire helyét megüresedettnek nyilvánította a pápa. A bíboros sorsa és sokféle elárulása, meghurcoltatása Magyarország metaforája. Fájdalmas, de annál igazabb és figyelmeztetőbb üzenete ez Koltay filmjének.

---

Börtönrácsok, vádak, diktátorok

Mindszenty nevéhez fűződik az a tiltakozó levél, amelyet az ország elpusztítása és a zsidóüldözés ellen fogalmaztak meg a dunántúli püspökök. Mindszenty József személyesen adta át a levelet Szálasi miniszterelnök-helyettesének. Két hét múlva papjaival együtt letartóztatták, mert egyházmegyéjében megtiltotta a nyilas-hatalomátvétel okán a nyilasok által követelt ünnepi szentmisék megtartását. Sopronkőhidán raboskodott, majd a soproni Isteni Megváltó Leányai apácarend kolostorában házi őrizetben tartották. 1945. április 20-án visszatért püspöki székhelyére, Veszprémbe, szeptember 8-án XII. Pius esztergomi érsekké nevezte ki. A kommunista hatalom súlyos, egyházellenes támadásait Mindszenty igyekezett következetesen visszaverni. Ezért 1948. december 26-án letartóztatták, és az Andrássy út 60.-ban megkezdték kínzását és kihallgatását. Pszichotróp szerek hatása alatt minden ellene felhozott vádat elismert. Legfőbb kínzója Décsi Gyula volt. Számos jegyzőkönyvet Sulner László írásszakértő és felesége írt alá, de Mindszenty sajátkezűnek feltüntetett vallomásait is ők hamisították. A koncepciós perben Mindszentyt életfogytig tartó fegyházra ítélték. Betegsége és a nyugati nyomás miatt később házi őrizetbe került. Innen szabadult 1956. október 30-án, amikor Őrgróf Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy Rétságra, majd Budapestre vitte. Az ’56-os forradalom utolsó napjaiban rádióbeszédeket mondott, budavári rezidenciáján fogadta a külföldi delegációkat. November 4-én a Parlamentből kénytelen volt az amerikai követségre menekülni. (Wikipédia)