Magyar Hírlap online

Az adakozó marok sohasem üres

Szunai Miklós, a különös sorsú templomépítő nincs egyedül, áldozatos munkáját segítők hada támogatja hazánkban és külföldön

Közéleti munkája mellett sokan építési vállalkozóként is ismerik Szunai Mikóst, aki saját vagyonából most a máriapócsi görög katolikus templomot építi föl a hajdan leégett helyett. Tavaly megjárta a doberdói „harcteret” is, és kápolnát újított föl az első világháborúban ott elesett magyar katonák tiszteletére.



Legújabb munkáin kívül Szunai Miklós számos szakrális épületet emelt már önállóan, vagy társultan, több templomépítéskor pedig mélyen a zsebébe nyúlt, hogy támogassa a munkát. De hogyan adja a fejét éppen templomépítésre az egykori kőművesinas, a földrajz- és közgazdaságtudományok kandidátusa? Azt mondja: örök érvényű útravalót, világlátást a családjától kapott, a ferences barátok pedig „életrevalóságra” tanították az esztergomi gimnáziumban. Az egyház által őrzött emberi kultúra iránti mély tiszteletét és érdeklődését leginkább a templomok jelképezik. Alapvetően tehát a szakrális töltésű épületek újjávarázsolása, illetve újak építése lett az életcélja.

„Az építészet korszakalkotó művészet, egy épületben mindenki gyönyörködhet. Ez különösen igaz a templomokra, hiszen azok a fizikai mivoltukon túl lelki üzenetet is hordoznak” – mondja Szunai Miklós. A templomok szerinte leginkább a zeneművekhez hasonlatosak, mert megemelik az emberi lelket, s felsőbb erőforrásokhoz nyitnak utat. Amikor azt kérdezzük tőle, hogy egy templom építésekor honnan tudja a művész, hogy a falakkal majdan körbezárt tér kellő töltést kap-e, nemes egyszerűséggel felel: a kialakuló atmoszférát már előre érzi, látja a jó építő. És ez az, ami a téglákat állhatatosan egymásra rakosgató egykori kőművesinast mára igazi lélekművésszé avatta.

No és miért adakozik ilyen bőkezűen egy jómódú ember a mai világban? Szunai Miklós a most kilencvenéves édesanyját említi, aki mindig azt mondogatta: akinek adatik, annak adnia kell. Ezt a mondatot a mester naponta fölidézi egy szabolcsi bölcsességgel együtt: az adakozó marok sohasem üres. A kijelentések igazságát is tapasztalja naponta, hiszen – mint mondja – az élő Isten mindig figyel és gondoskodik. Szerinte egyébként a szolidaritás minden emberben megvan, de sokszor csak passzívan, ezért „elő kell bányászni”, aktívvá tenni. Ebben az embernemesítő munkában is segít a templomépítés, mert „az egyház a szolidaritás kultúrájának az őrzője is”. Örök értékekről van szó, amelyeket a modernitás sem tud elsöpörni, hiszen a lelket mindig az időtlenség vonzza. Így van ez a könyvtárral, a múzeummal is, amelyektől – minden vészjósló előrejelzés ellenére – a legfejlettebb technika sem volt képes átvenni az uralmat. Szunai Miklós szerint bár a klasszikus kultúrán nem fog az idő, elsősorban az iskolai nevelés során kellene nap mint nap életre beszélni az örök igazságokat. Az új épületeket is az öröklétnek kell tervezni, legalábbis szellemiségükben.

Doberdo hamarosan nemzetközi konferencia fókuszába kerül Canterburyben, ahová Charles herceg hívta meg Szunai Miklóst. A főrend arra kíváncsi, hogyan képzelhette el egy közép-európai kicsiny ország, hogy országhatárokat átlépve kápolnát épít saját halottai tiszteletére. A templomépítésről szóló tanácskozáson Szunai Miklós gondolatait Balogh Balázs professzor tolmácsolja majd, egyúttal Máriapócsra invitálja a résztvevőket egy jövőre megrendezendő kelet–nyugati egyházművészeti tanácskozásra. Szunai szeretné, ha Doberdo a kulturális világörökség része lehetne. Az elképzelést szlovén és olasz támogatással, hazánk soros uniós elnöksége idején akarják bejelenteni. Ebben az Emberi Méltóság Tanácsa ügyvezetőjeként, valamint a Széchenyi Tudományos Társaság elnökeként is szerepet játszik majd. A jövendőbéli doberdói emlékhelyhez tehát most Canterburyn keresztül vezet az út.

---

Minden általa épített háznak lelke van

Szunai Miklós a doberdói kápolnán kívül önállóan három templomot épített, egyet Ömbölyön, egyet-egyet Hajdúszoboszlón és Máriapócson. Utóbbin egyedülálló alkotás a kereszt, amely a török félholdat, a feszületet és az ősi életfát ötvözi. Társulásban létesült a Kárpátalján és Esztergomban templom, a gödöllőinek pedig már megvannak a tervei. Különleges épület Budán az Ökoház, amely természetbarát anyagokból készült, s bármelyik ablakán nézzünk is ki, csak a természetet látjuk. Gondoskodó és gondolkodó háznak is nevezik, mert harmincféle szolgáltatással segíti az embert, egyebek mellett könyvtár, kápolna, étterem is helyet kapott benne. 2003-ban az Ökoház az év találmánya volt, szinte az egész világ figyelmét fölkeltette, a belga király például a lovagkereszt tiszti fokozatával fejezte ki elismerését.